Automatizálás, technológiai fejlődés, államok és cégek közötti brain drain, nemzetállamok és big tech vállalatok közötti ellentét fogja jellemezni világunkat a közeljövőben – állítja A mesterséges intelligencia geopolitikája című könyv szerzője, kanadai jövőkutató. Abishur Prakash az Esztergomban zajló MCC Feszten A tehetség geopolitikája című angol nyelvű előadásában arról beszélt, hogyan alakítja a geopolitikát a technológia.
Egy jövőbeli globális vírusjárvány esetén az az ország kerül óriási előnybe, amelyiknek meglesz a know-how-ja egy hatékony vakcina gyártására – kezdte az aktuális helyzetben jól érthető példával a Center for Innovating the Future (CIF) geopolitikai jövőkutatója, társalapítója. „A tehetség, a tudás fog számítani” – hangsúlyozza az előadó, hozzátéve, hogy a technológiai tudás és a szektor képzett szakembereinek védelme egyre hangsúlyosabbá fog válni.
Abishur Prakash Kína példáját hozza a know-how legális megszerzésére:
hogy az ott szerzett tudást otthon hasznosítsák. A jelenkor jelensége, hogy Kína a tudomány és a kutatás területén új intézményeket, egyetemeket alapít, amelyek már a nyugati intézmények riválisaiként funkcionálnak.
Abishur Prakash, a Center for Innovating the Future (CIF) geopolitikai jövőkutatója, társalapítója
A nyugati államok – nem véletlenül – Kína emelkedésétől félnek, ezért több nyugati állam egyre kevésbé nyitja meg a nemzetbiztonsági szempontból kényes kutatási-képzési tárgyait a Kínából érkező diákok, ösztöndíjasok előtt. De ez más államok egymással való viszonylatában is így van: Indiában Narendra Modi miniszterelnöksége idején jelentős technológiai fejlesztések indultak ugyan, de
amely megnehezíti az érzékeny adatok gyűjtését külföldi csoportok számára – magyarázta Abishur Prakash.
A brain drain (a tehetséges szakemberek elszipkázása) régi jelenség, amely a technológiai tudás felértékelődésével a jövőben még problematikusabb lesz. A kanadai jövőkutató felhívta a figyelmet, hogy a kínai állammal több szempontból rivalizáló másik kínai entitás,
– ekképp egy tajvani fiatal bármennyire is szeretné álmai állását elnyerni Sanghajban, geopolitikai okokból ez nem valósulhat meg. Ez a „protekcionizmus” már jelen van az Európai Unióban is: a mesterséges intelligencia területén tanuló diákokat külön program keretében próbálja megtartani.
A technológiai fejlődés, különösen a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása a kitörési pont; ezt érzi sok ország, így Szaúd-Arábia is, ahol az olaj értékvesztése miatt elkezdték újratervezni a gazdaságot, és az a
Ez a verseny természetesen a privát szektorban is jelen van – folytatja Abishur Prakash –, a Baidu (a „kínai Google”) a következő 5 évben 5 millió AI-munkást akar munkába állítani.
Jövőkutató péntek délután az esztergomi MCC Feszt nagyszínpadán
„A technológiai változások átalakítják a geopolitikai játszmát, korábban szövetséges országok válhatnak egymás riválisává” – fogalmaz az előadó. Mint mondja, Dél-Koreában
A képzett munkaerő iránti versenyt Amerika pedig éppen elveszti Kanada ellenében azzal, hogy a szigorú amerikai bevándorlási törvények miatt sok külföldi tehetség (diák, szakember) Kanada felé veszi az útját.
„Miért lépik meg ezeket a radikális lépéseket az államok?” – teszi fel a kérdést a jövőkutató, és azonnal ad néhány választ is: az egyik magyarázat a demográfia, az öregedő társadalmakban a munkaerő-szükségletet részben a technológia (például automatizálás) tudja pótolni; vannak „geogazdasági félelmek”, vagyis hogy
végül a technológia megerősítésével a nemzeti szuverenitás, a saját államterület fölötti rendelkezés képessége is erősödik az adott kormány kezében.
„Mi tartogat a jövő?” – veti fel előadásának utolsó részében Abishur Prakash, akinek Go.AI: A mesterséges intelligencia geopolitikája című, 2018-ban írt könyve tavaly jelent meg magyarul. „Fel fog gyorsulni az automatizálás, a robotizálás, a robottechnológia fejlődése” – sorolja az előadó, aki szerint az ebből fakadó elkerülhetetlen munkahely-vesztés társadalmi feszültségekhez vezet majd.
Az előbb említett brain drain-jelenség akadályozására egyre több ország fog a tajvanihoz hasonló „kiutazási” tilalmat bevezetni a túl értékes munkaerő számára. Az érem másik oldala pedig a beutazási korlátozás: Új-Zélandon már érvényben van az a rendelkezés, hogy
Abishur Prakash úgy véli, a közeljövőben élesedni fog a nemzetállamok és a big tech vállalok közötti ellentét, és már küszöbön áll az „oktatási háború” is: egyes államok feketelistákat készítenek egyes egyetemekről, és aki ott tanult, azt nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva nem engedik az adott az országban elhelyezkedni. A torontói jövőkutató ugyanakkor úgy látja, hogy a globalizált gazdaság gyengülni fog,
egyre több közösség a problémák helyi megoldását fogja szorgalmazni.
Fotók: Ficsor Márton
Sosem volt még ilyen egyszerű kijátszani rendszereket, mint az MI megjelenése óta – és ez alapjaiban rengetheti meg többek között a globális pénzügyi biztonságot. A bűnözők már most is hatékonyan alkalmazzák a mesterségesintelligencia-eszközöket, miközben a pénzügyi ellenőrző rendszerek többsége még mindig a jelenlegi – nem pedig a közelgő – fenyegetésekre van felkészítve.
Hszi Csin-ping először maradt távol egy BRICS-csúcstalálkozótól – ráadásul épp akkor, amikor India látványosan rivaldafénybe került Brazíliában. A kínai elnök távolmaradása nemcsak Peking belső válságaira, hanem a BRICS eróziójára is utalhat, miközben Lula és Modi gesztusai új geopolitikai egyensúly kezdeteit jelezhetik – akár Washington örömére.
Michael Severance mesélt lapunknak a beszélgetés részleteiről, és azt is elmondta, milyen embernek ismerte meg az amerikai pápát.
A mesterséges intelligenciával ellátott eszközök a jövő légibázisainak állandó tartozékai lehetnek.
Az amerikai elnök erős mondataira érdemes figyelni, mert az üzenet legtöbbször fontosabb, mint a tett.
Johann Wadephul nagyon nem örült a látottaknak.
A gyarlóság mégoly impozáns tárházát felmutató NER az emberi térfogat határain belül működik. Ami szemben áll vele, annak viszont nincsenek tulajdonságai. Nem valamilyen, hanem semmilyen. Nem leírható. Üres. Győrffy Ákos írása.
Pontosan egy év telt el azóta, hogy majdnem megölték Donald Trumpot. Bár a nyomozás lezajlott, még mindig nagyon keveset lehet tudni a merénylő személyéről.
